MAGYAR NYELV ÉS NYELVHASZNÁLAT A SZLOVÉNIAI DOBRONAKON EGY KÉRDŐÍVES SZÓKÉSZLETI VIZSGÁLAT EREDMÉNYEKološa, Tanja (Avtor) Kollath, Anna (Mentor) MuravidékDobronaknyelvjáráskontaktusváltozatadatközlőkvalódi tájszavakkölcsönszavaknyelvhasználatA szakdolgozat Dobronak/Dobrovnik kétnyelvű település magyar nyelvjárásának és nyelvhasználatának a vizsgálatával foglalkozik. A magyar nyelv muravidéki kontaktusváltozata nyelvjárásiasabb, mint a magyarországi nyelvjárások és egyben nagy hatással van rá a többségi nemzet nyelve. A dolgozatom elméleti részében a nyelvjárásokkal kapcsolatos alapismereteket boncolgatom, és a szlovéniai Muravidék nyelvjárási jellemzőit mutatom be. A dolgozatom célja, hogy egy szókészleti kérdőív segítségével végzett, saját gyűjtéssel keletkezett korpusz alapján hiteles képet adjak a különböző korosztályok nyelvjárási nyelvhasználatáról, külön hangsúllyal a helyi nyelvjárási változat archaikus elemeire. A szakdolgozat empirikus része egy kérdőíves hanganyaggyűjtés 40 adatközlővel, különböző korosztályból, akik 50 kérdésre válaszoltak. Az anyaggyűjtés célja mindenképpen az volt, hogy a valóságnak megfelelő, hiteles képet adjon a nyelvjárási jelenségekről Dobronakon. Vázolja a különböző korosztályok nyelvjárási nyelvhasználatát, külön hangsúlyt fektetve a (z archaikus) tájszókra, amelyek még fellelhetők a faluban. A nyelvi adatok lejegyzésével, rendszerezésével és elemzésével képet próbálok adni a generációk közötti nyelvhasználati különbségekről, igyekszem megállapítani a nyelvhasználati arányt a standard és a tájszavak között. Megpróbálom megállapítani azt is, melyek azok a valódi tájszavak, amelyek csak a helyi nyelvjárásban fordulnak elő. A végén megfogalmazom a levont tanulságokat az elemzésből. A kérdőív utolsó három kérdése segítségével pedig néhány szociolingvisztikai szempontú tanulságot próbálok megfogalmazni.[T. Kološa]20162016-09-17 21:27:21Diplomsko delo63859sl