<?xml version="1.0"?>
<metadata xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"><dc:title>"Ahogy a szavakkal cselekszünk." A kérés beszédaktusának szociopragmatikai vizsgálata a Muravidéken</dc:title><dc:creator>Sabo,	Manuela	(Avtor)
	</dc:creator><dc:creator>Kolláth,	Anna	(Mentor)
	</dc:creator><dc:subject>Austin</dc:subject><dc:subject>Searle</dc:subject><dc:subject>beszédaktus</dc:subject><dc:subject>kérés</dc:subject><dc:subject>külső és belső kontextuális tényezők</dc:subject><dc:subject>udvariasság</dc:subject><dc:subject>diskurzus-kiegészítő kérdőív</dc:subject><dc:subject>a muravidéki magyar nyelv sajátosságai</dc:subject><dc:description>A szakdolgozatomban a kérés beszédaktusának szociopragmatikai vizsgálatával foglalkozom, a kérés beszédaktusának eltérő változatait, a különböző stratégiák létrejöttét, a nyelvi viselkedés különféle módozatainak kialakulását vizsgálom, amelyeket a szociális tényezők nagymértékben befolyásolnak. A nyelvi cselekvés mindig változik, kultúránként is. A beszédaktusokra vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy megvalósításuk módjait, azt, hogy miképpen kérünk, utasítunk vissza, hogyan kérünk bocsánatot, nem csupán a szociopragmatikai tényezők határozzák meg, hanem azon kultúrák előírásai is, amelyekben a szóban forgó tevékenységek végbemennek (Szili 2004: 99). A két fő módosító erő tehát kölcsönhatásban, egymást támogatva vagy gyengítve fejti ki hatását. 
Hogyan történik ez? A különféle kultúrák tagjai eltérően ítélhetik meg ugyanazt a helyzetet, másképpen oszthatják fel a két fél közötti szociális távolságot. Előfordulhat az is, hogy az egyik kultúrában – ugyanabban a szituációban – a beszédaktust megjelenítő stratégiák enyhébb avagy erősebb változatát követelik meg, mint a másikban. Egy tollat például másképpen kérek el, ha a tanáromat vagyok kénytelen zavarni, másképp, ha egy ismeretlenhez szólok, és másképp, ha a legjobb barátomhoz fordulok segítségért.
A dolgozatom első részében ismertetem a pragmatika tudományágának a beszédaktus-kutatással foglalkozó részdiszciplínájának eredményeit, fontosságát és kialakulását. Kitérek Austin és Searle beszédaktus-kutatásaira is, továbbá a kultúrák közötti különbségeket szem előtt tartva az udvariassággal is foglalkozom. A kérés megvalósulását a muravidéki magyar nyelvváltozatban vizsgálom – összevetve a már létező magyarországi kutatások eredményeivel. 
Dolgozatomban a saját empirikus kutatásom során gyűjtött kérdőíveket részletesen elemzem, táblázatokba helyezve az adatokat. Választ próbálok keresni a muravidéki és az összmagyar standard kérésstratégiák eltéréseinek okaira, különös tekintettel a szlovén nyelv interferenciájára.            </dc:description><dc:publisher>[M. Sabo]</dc:publisher><dc:date>2013</dc:date><dc:date>2013-06-03 06:47:51</dc:date><dc:type>Diplomsko delo</dc:type><dc:identifier>40609</dc:identifier><dc:identifier>UDK: 811.511.141(043.2)</dc:identifier><dc:identifier>COBISS_ID: 19996424</dc:identifier><dc:identifier>NUK URN: URN:SI:UM:DK:V1GJS3YK</dc:identifier><dc:language>sl</dc:language></metadata>
