A fiktív önéletrajziság Szabó Magda három - Ókút, Régimódi történet és Für Elise - művébenGal, Timea (Avtor) Rudaš, Jutka (Mentor) femista irodalomkritikaa feminista irodalomkritika Magyarországonfeminizmusnői irodalomnők az irodalmi kánonbanaz önéletrajziság az irodalombanSzabó MagdaÓkútRégimódi történetFür Elisenőfiguráknemi szerepekA szakdolgozat bevezetője Szabó Magda három – Ókút, Régimódi történet és Für Elise – önéletrajzi ihletésű művén, a feminista irodalomkritika-elméleten, a magyarországi feminista irodalomkritika értelmezésén keresztül, valamint a női írók kánonban betöltött helyéről nyújt általános képet. Mivel mindhárom mű (ön)életrajzi alapokon nyúgszik, a dolgozat röviden ismerteti az önélerajzi műfajok főbb jellemzőit is, kitérve a fikció szerepére az önéletrajzi művekben. A dolgozat alappillérét az említett három regény olvasásretorikai elemzése és szöveginterpretációja képezi, amelyben kitérek a művek keletkezésének történetére, a regények valós/fiktív helyszíneire, a műfaji meghatározás mikéntjére, a Für Elise címértelmezésére, a szerző és az elbeszélő azonosságának kérdéskörére, a regénybeli idősíkok vizsgálatára. Emellett külön figyelmet szentelek az önéletrajz sajátosságainak megjelenésére. A szakdolgozat női-férfi párhuzamainak középpontjában a regénybeli nőfigurák meghatározó szerepe áll, különös tekintettel az asszonyi sorsok kérdésének vizsgálatára, a nemi viszonyok kérdésének tisztázására, valamint az anya és az apa figurájának jelentőségére. Annak ellenére, hogy a három elemzett irodalmi művet mint önálló alkotást is olvashatjuk – egymástól függetlenül –, számos közös vonás lelhető fel közöttük, vagyis kiegészítik egymást.[T. Gal]20162015-10-10 14:39:28Diplomsko delo55240UDK: 821.511.141-32.0(043.2)COBISS_ID: 22576392NUK URN: URN:SI:UM:DK:RO2GWEYBsl