<?xml version="1.0"?>
<metadata xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"><dc:title>Frazémák és használatuk a Muravidéken</dc:title><dc:creator>Kerčmar Furjan,	Žužana	(Avtor)
	</dc:creator><dc:creator>Kolláth,	Anna	(Mentor)
	</dc:creator><dc:description>Egy-egy nyelv frazémakincsének érdekessége egyrészt a játékossága és képszerűsége, másrészt a frazémák átvitt értelme, elvontsága valamilyen megfoghatatlanságot mutat. A frazémák ismerete és használat gazdagítja beszédünket. Nyelvünk a frazémák használatától színesebbé, választékosabbá, mondanivalónk meggyőzőbbé válik. Egyben hozzájárulunk kultúrtörténeti örökségünk fenntartásához, nyelvünk elszíntelenedésének megakadályozásához. A muravidéki magyar nyelv nehéz helyzete ellenére a pozitív dolgokat kell szem előtt tartanunk benne. Ilyen a muravidéki magyarság gazdag frazémakincse. Ennek igazolását, az állandósult szókapcsolatok életét és változásait, mozgásterüket és változásuk irányát további gyűjtések tudnák bemutatni. Dolgozatomban a muravidéki magyar ajkú emberek között élő szólások és közmondások ismeretét és használatát kívántam bemutatni. A frazeológia széles repertoárjából egy szikrányi részt mutattam be, az idővel és az időjárással kapcsolatos szólások és közmondások ismertségét és használati gyakoriságát. Az összegyűlt anyag teljes elemzése túlnő a szakdolgozat keretein, ezért csak néhány meghatározott szempont szerint elemzek kiemelt példákat, és utalok a feldolgozás további lehetőségeire. Kérdőíves adatgyűjtésemmel megpróbáltam igazolni, hogy az általam kiválasztott korpuszt az adatgyűjtők ismerik és használják. Próbáltam utalni arra is, hogy kétnyelvű környezetben a frazémák szitnjén is jelentkeznek kontaktusjelenségek. Ezek alaposabb vizsgálata további elemzéseket kíván. Megpróbáltam azt is bemutatni, hogy kik is a frazémákat használó emberek. A fiatal generáció nyelvhasználata kapcsán utalni kell a szlovén nyelv dominanciájára és az anyanyelvoktatás helyi specifikumaira. Kontrasztivítás nélkül kétnyelvű a adatközlőktől származó korpusz elemzése nem lenne hiteles. Elemzésemben igyekeztem rámutatni a magyar és a szlovén frazémák azonosságaira, hasonlóságaira és különbözőségeire. A muravidéki magyar nyelv használati színterei egyre csökkennek, a nyelv visszaszorulása tény. Ebben a nyelvi helyzetben hangsúlyozni kell a pozitívumokat az emberek a nyelvhasználatában. Az adatgyűjtés és a korpusz feldolgozása során az emberek nyelvi gazdagságára, humorára lettem figyelmes. Ezek a frazémák jelentésmagyarázatainak és alaki változatainak a leírásában érhetők leginkább tetten. A dolgozatból levont tanulságok hozzásegíthetnek a muravidéki magyar nyelvhasználat, az adott beszédszituációk jobb megértéséhez. Elősegíthetik a frazémák pontosabb megértését, használati körét. Az elemzésből kapott adatok alkalmazhatók az anyanyelvtanításban vagy a fordítások során. Egy nép frazémakincse, akárcsak a nyelv, a kultúra vagy a néprajz, hordozza a közösség legjellemzőbb jegyeit, képet ad annak életéről: múltjáról és jelenéről, s egy-egy szegmenssel talán jövőjét is előrevetíti. Közmondásaink, szólásaink kétarcúsága – nyelvi kreativitásuk és alkalmiságuk, valamint frázisszerű ismétlésük – sajátságosan élővé teszi a nyelvhasználatot. A dolgozatomban elemzett korpusz is alátámasztja azt a tényt, hogy az állandósult szókapcsolatoknak emberi közösségeket összetartó erejük van.</dc:description><dc:publisher>[Ž. Kerčmar Furjan]</dc:publisher><dc:date>2009</dc:date><dc:date>2020-09-11 10:36:31</dc:date><dc:type>Diplomsko delo</dc:type><dc:identifier>77721</dc:identifier><dc:identifier>UDK: 811.51/71(043.2)</dc:identifier><dc:identifier>COBISS_ID: 16868360</dc:identifier><dc:identifier>NUK URN: URN:SI:UM:DK:IXPUUTMC</dc:identifier><dc:language>sl</dc:language></metadata>
