20.500.12556/DKUM-59734 ŽIVLJENJE NAREČNIH IZRAZOV NA GORIČKEM (NEKAJ NAUKOV RAZISKAVE BESEDIŠČA) LIFE OF DIALECT EXPRESSIONS ON GORIČKO (A COLLECTION OF SOME VOCABULARY LESSONS) Diplomsko delo se loteva raziskave narečne rabe jezika madžarske manjšine v Prekmurju, točneje na Goričkem. Znano dejstvo je, da narečna oblika madžarskega jezika v zamejskih regijah madžarskega jezikovnega področja od standardne, državne oblike jezika temeljito odstopa v dveh pogledih. Zamejski dialekti so močneje dialektološko obarvani in vsebujejo tudi izrazito arhaične jezikovne elemente. Drugo odstopanje pa je vidno v stičnosti jezika, torej da neposredno vsebuje vplive državnega jezika (predvsem v besedišču). Raziskovanje rabe jezika je na dvojezičnem področju vedno zelo kompleksno, pa vendar zanimivo in vznemirljivo delo. V diplomskem delu bom (v teoretičnem delu) na kratko predstavil strokovno literaturo, ki preučuje narečj prekmurskih Madžarov (nekatere raziskovalce poznam tudi osebno, saj so bili moji profesorji). S področja dialektološkega raziskovanja narečja Madžarov na Goričkem imamo na razpolago relativno malo podatkov in analiz (izpostavil bi delo raziskovalcev O. Penavin in J. Végha). Na odločitev, da bom v svojem diplomskem delu s pomočjo anketiranja (1 naselij, 60 anketirancev) in analizo dobljenih podatkov pripomogel k znanstveni deskripciji madžarskega narečnega stičnega jezika na Goričkem (empirični del naloge) je vplivalo prav to dejstvo. Anketni vprašalnik bo vseboval 60 vprašanj. V dobljenem korpusu bom ugotovil tip narečnih izrazov, razmerje med narečnimi izrazi in standardnimi pogovornimi izrazi. Preučil bom, kateri so najbolj živi izrazi v prostoru in kateri izrazi tonejo v pozabo. Analiziral bom tudi „efektivnost“ poznavanja narečnih izrazov anketirancev. S pomočjo starosti, kot neodvisne spremenljivke (po starostnih obdobjih), bom primerjal poznavanje narečnih izrazov pripadnikov različnih starostnih obdobij. V sklepnem delu diplomskega dela bom na podlagi dobljenih podatkov odgovoril na vprašanja, postavljena v hipotezah. Oblikoval bom spoznanja, ki jih bodo dali rezultati in interpretacija analiz. Obstoj madžarskega jezika je odvisen od njegove uporabe in od tega, ali bodo notranje jezikovne različice v vsakokratni govorni situaciji primerno živele druga ob drugi. A szakdolgozat a szlovéniai Muravidéken, pontosabban a Goricskón élő magyarok nyelvjárási nyelvhasználatának vizsgálatára vállalkozik. Közismert tény, hogy a magyar nyelv külső régióinak nyelvhasználata alapvetően két dologban tér el a magyarországi (belső) nyelvváltozatoktól. Egyrészt erősebben nyelvjárásias, azaz fellelhető benne a Magyarországon ma már archaikusnak nevezhető jelenségek nagy része. Másrészt kontaktusos, tehát közvetlenül magán hordozza (elsősorban szókészletében) az államnyelvi hatást. A kétnyelvű nyelvhasználat tanulmányozása mindig nagyon összetett, de izgalmas és érdekes feladat. Dolgozatom elméleti részében először röviden bemutatom a Muravidék nyelvjárásával foglalkozó szakirodalmat (több kutatót személyesen is ismerek, néhányan a tanáraim voltak). Goricskóról viszonylag kevés adat és elemzés áll a rendelkezésünkre (kiemelendő Penavin Olga és Végh József munkássága). Talán ezért is döntöttem a témám mellett: 1 településen, 60 adatközlővel végzett kérdőíves szókészleti gyűjtéssel, a kapott adatok elemzésével szeretnék hozzájárulni a goricskói magyar kontaktusnyelvjárási változat tudományos leírásához; ez a dolgozat empirikus része. A kérdőívem 60 kérdést tartalmaz. A kapott korpuszban megállapítom a tájszók típusát, a nyelvjárási és a standard változatok arányát. Megvizsgálom, melyek a legelevenebben élő tájszók a térségben, s melyek azok, amelyek már visszaszorulóban vannak, illetve esetleg már a kihalás veszélye fenyegeti őket. Az adatközlők tájszóismeretének alapján igyekszem megállapítani és egymással összehasonlítani az egyes korosztályok „teljesítményét”. Az összegzésben megválaszolom a hipotézisekben felvetett kérdéseket a kapott adatok tükrében. Megfogalmazom azokat a tanulságokat, amelyekre az adataim, elemzéseim és értelmezéseim adnak lehetőséget. A magyar nyelv megmaradása annak használatától függ, attól, hogy a különböző belső nyelvváltozatok a mindenkori beszédhelyzetnek megfelelően éljenek egymás mellett. Goričko besedišče narečni izrazi izposojenke raba jezika vprašalnik anketiranci pomurski madžarski jezik Goricskó szókészlet tájszavak kölcsönszavak nyelvhasználat kérdőív adatközlők muravidéki magyar nyelv true true false [T. Rudolf] Slovenski jezik Madžarski jezik Diplomsko delo 2016-05-26 10:30:10 2016-08-31 09:54:48 2022-06-21 03:06:40 2019-07-11 11:23:41 2016 0 Maribor 0 0000-00-00 NiDoloceno NiDoloceno NiDoloceno 0000-00-00 0000-00-00 0000-00-00 811.511.141ʼ27(497.4)(043.2) 22480904 URN:SI:UM:DK:MCAPVKBQ UN_Toplak_Rudolf_2016.pdf UN_Toplak_Rudolf_2016.pdf 1 1AE5C25F18D717D88246FEACD3E272E5 272d54b524cd2b5ee3a9c659d5cceb9a4c8051051773d63e4801989257b97234 8f6de5a1-7c0c-11eb-bb7a-00155d0001ca https://dk.um.si/Dokument.php?lang=slv&id=92754 Filozofska fakulteta 0 0 0