| | SLO | ENG | Piškotki in zasebnost

Večja pisava | Manjša pisava

Izpis gradiva Pomoč

Naslov:Pogostost uporabe iz državnega jezika izvirajočih izposojenk v krogu učencev lendavske dvojezične osnovne šole
Avtorji:ID Kepe, Kristina (Avtor)
ID Kollath, Anna (Mentor) Več o mentorju... Novo okno
Datoteke:.pdf MAG_Kepe_Kristina_2016.pdf (9,22 MB)
MD5: 5B6A072F0FEB6E0068687DB059CF183C
 
Jezik:Slovenski jezik
Vrsta gradiva:Magistrsko delo/naloga
Tipologija:2.09 - Magistrsko delo
Organizacija:FF - Filozofska fakulteta
Opis:Tema magistrske naloge je pogostost uporabe slovenskih izposojenk v besedišču osnovnošolcev Dvojezične osnovne šole 1 Lendava (DOŠ 1 Lendava). Razlogi za izbor teme so v prvi vrsti osebni, saj je Lendava moj rojstni kraj, pomursko narečje pa moj prvi jezik, zato so slovenske izposojenke nepogrešljiv del mojega besedišča. V magistrski nalogi je, po pregledu strokovne literature s tega področja, predstavljen status in položaj pomurskega madžarskega jezika ter položaj madžarske manjšine. Predstavljeni so tudi prevladujoči jezikovni trendi in ena izmed najbolj izstopajočih značilnosti prebivalcev Pomurja, to je dvojezičnost. Po predstavitvi statusa in položaja madžarskega jezika v Pomurju, smo prešli na analizo in predstavitev rezultatov raziskave. Na začetku empiričnega dela je na kratko predstavljen jezik mladih, nato pa še dvojezično šolstvo in pouk. Pred predstavitvijo rezultatov je na kratko predstavljena tudi DOŠ 1 Lendava, kjer je potekala raziskava. Osrednji del magistrske naloge predstavlja empirični del. Cilj empiričnega dela je, da ugotovimo pogostost uporabe slovenskih izposojenk v besedišču osnovnošolcev DOŠ 1 Lendava. S pomočjo vprašalnika, ki vsebuje 26 povedi (z eno ali več slovenskimi izposojenkami), smo ugotavljali stopnjo integriranosti slovenskih izposojenk v madžarskem jeziku z vidika starostne skupine in jezikovne ravni (madžarščina kot materinščina in madžarščina kot drugi jezik). Podatke, ki smo jih pridobili s pomočjo anketnega vprašalnika, smo predstavili v tabelah in diagramih, ki smo jih tudi podrobno interpretirali. Ker pa je prihodnost pomurskega madžarskega jezika odvisna od več dejavnikov, smo v zaključnem poglavju »Összegzés, tanulságok« s pregledom strokovne literature iz tega področja opredelili kaj je potrebno oz. kaj lahko naredimo, da se pomurski madžarski jezik in kultura ohranita.
Ključne besede:Pomurje, Dvojezična osnovna šola 1 Lendava, pomurski madžarski jezik, dvojezičnost, kontaktnost, narečnost, dvojezični pouk, anketa, izposojenke
Kraj izida:Maribor
Založnik:[K. Kepe]
Leto izida:2016
PID:20.500.12556/DKUM-60103 Novo okno
UDK:811.511.141'373.45:811.163.6'373.45(043.2)
COBISS.SI-ID:22454536 Novo okno
NUK URN:URN:SI:UM:DK:QOFPMHE4
Datum objave v DKUM:23.08.2016
Število ogledov:1892
Število prenosov:138
Metapodatki:XML DC-XML DC-RDF
Področja:FF
:
Kopiraj citat
  
Skupna ocena:(0 glasov)
Vaša ocena:Ocenjevanje je dovoljeno samo prijavljenim uporabnikom.
Objavi na:Bookmark and Share



Postavite miškin kazalec na naslov za izpis povzetka. Klik na naslov izpiše podrobnosti ali sproži prenos.

Sekundarni jezik

Jezik:Madžarski jezik
Naslov:Az államnyelvi eredetű kölcsönszók használatának gyakorisága a lendvai kétnyelvű általános iskola tanulói körében
Opis:A magiszteri dolgozatom témája az államnyelvi eredetű kölcsönszók használatának gyakorisága az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola tanulói körében. A témaválasztásnak elsősorban személyes indokai voltak, hiszen Lendva a szülőhelyem, a muravidéki nyelvjárás az elsődlegesen elsajátított nyelvem, a szlovén eredetű kölcsönszók – a nyelvi kontaktus természetes megnyilvánulásai – az én magyar nyelvhasználatomnak is legitim elemei. Az elméleti rész célja elsősorban az, hogy szakirodalom alapján bemutassam a muravidéki magyar nyelvi helyzetet, a kisebbségi nyelv státuszát, jogvédelmét, az uralkodó nylevhasználati trendeket, majd pedig a kisebbségi magyar nyelv egyik legfontosabb jellemzőjéről, a kétnyelvűségi nyelvi helyzetről szólok. A magyar nyelv helyzetének és státuszának bemutatása után a saját vizsgálataimra és azok eredményeinek prezentálására térek rá. Az empirikus részt a diáknyelv rövid prezentálásával kezdem a rendelkezésemre álló szakirodalmak alapján, hiszen ez a nyelvváltozat jellemzi az adatközlőimet. Mivel az adatközlőim kétnyelvű oktatásban vesznek részt, folytatom a kétnyelvű oktatás rövid bemutatásával. Utána a Lendvai 1. Számú Kétnelvű Általános Iskolát (1. Sz. KÁI, Lendva) mutatom be röviden, ahol a kérdőíves gyűjtést végeztem hetedikes és kilencedikes tanulók körében. Az empirikus (kérdőíves) vizsgálat célja, hogy megállapítsam az iskolai élethez kapcsolódó államnyelvi eredetű kölcsönszók használati gyakoriságát a Lendvai 1. Sz. KÁI tanulói nyelvhasználatában, a lendavi általános iskolások egy csoportja nyelvhasználatának, szókincse egy szegmensének a bemutatása. Arra vagyok kíváncsi, milyen kölcsönszavakat használnak a mindennapi érintkezisükben a vizsgált korosztályok és nyelvi csoportok (m1, m2) . A vizsgálat – az egyes mondatok bemutatásán kívül – eredményezni fog két „szólistát”, amelyek megmutatják, melyik kölcsönszavak a leggykoribbak a kapott korpuszban, illetve melyik kölcsönszó él legtöbb változatban. Az anyagot kérdőíves módszerrel gyűjtöttem. A szlovén államnyelvi eredetű kölcsönszavak gyakoriságának kutatása eddig két kérdőívvel történt a Maribori Magyar Tanszéken. Az egyik az ún. általános kérdőív, amelyben 100 standard norma szerint íródott mondat szerepel, bennük egy vagy két határon túli szóval. A kérdőívvel nemcsak a határon túli kölcsönszavak gyakoriságát lehet mérni, hanem a beszélők attitűdtartalmai is megmutatkoznak. Az általános kérdőív 2007-ben készült Kolláth Anna és a szociolingvisztikai kurzus akkori hallgatói közös munkájaként (a vizsgálat eredményeinek bemutatását lásd KOLLÁTH 2012: 49–64). A témában eddig két szakdolgozat is készült a Tanszéken (CAR 2012, KLUJBER VARGA 2012). A másik pedig – amelyet én is használtam a dolgozatom empirikus anyagának összegyűjtésében – a diáknyelvi kérdőív. Benne a legtöbb mondat Furjan Žuža (a Tanszék volt hallgatója, magyar–német szakos tanári diplomával egy ideig részt vett a kétnyelvű általános iskolai oktatásban) passzív megfigyeléseinek eredményei. Ez egyrészt tematikájában, másrészt terjedelmében különbözik az általános kérdőívtől (KOLLÁTH 2007a). Eddig szemináriumi dolgozatok és záró szemináriumi dolgozatok keletkeztek a témában a Tanszéken. Magiszteri dolgozatomban célom az általános iskolás diákok nyelvhasználata egy szeletének bemutatása. A gyűjtött adatokat az elemzés során táblázatokban és diagramokban is rögzítem. Mivel a magyar nyelv jövője a Muravidéken nagyon sok tényezőtől függ, a gyűjtött anyag elemzése után (az Összegzés, tanulságok fejezetben) – a megfelelő szakirodalom segítségével − összegzem, mit kell/lehet tenni a magyar nyelv, a magyar kultúra és a kétnyelvű oktatás megmaradásáért.
Ključne besede:Muravidék, az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola, muravidéki magyar nyelv, kétnyelvűség, kontaktusosság, nyelvjárásiasság, kétnyelvű oktatás, kérdőív, kölcsönszavak


Komentarji

Dodaj komentar

Za komentiranje se morate prijaviti.

Komentarji (0)
0 - 0 / 0
 
Ni komentarjev!

Nazaj
Logotipi partnerjev Univerza v Mariboru Univerza v Ljubljani Univerza na Primorskem Univerza v Novi Gorici