| Opis: | A magiszteri dolgozatom témája az államnyelvi eredetű kölcsönszók használatának gyakorisága az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola tanulói körében. A témaválasztásnak elsősorban személyes indokai voltak, hiszen Lendva a szülőhelyem, a muravidéki nyelvjárás az elsődlegesen elsajátított nyelvem, a szlovén eredetű kölcsönszók – a nyelvi kontaktus természetes megnyilvánulásai – az én magyar nyelvhasználatomnak is legitim elemei.
Az elméleti rész célja elsősorban az, hogy szakirodalom alapján bemutassam a muravidéki magyar nyelvi helyzetet, a kisebbségi nyelv státuszát, jogvédelmét, az uralkodó nylevhasználati trendeket, majd pedig a kisebbségi magyar nyelv egyik legfontosabb jellemzőjéről, a kétnyelvűségi nyelvi helyzetről szólok.
A magyar nyelv helyzetének és státuszának bemutatása után a saját vizsgálataimra és azok eredményeinek prezentálására térek rá. Az empirikus részt a diáknyelv rövid prezentálásával kezdem a rendelkezésemre álló szakirodalmak alapján, hiszen ez a nyelvváltozat jellemzi az adatközlőimet. Mivel az adatközlőim kétnyelvű oktatásban vesznek részt, folytatom a kétnyelvű oktatás rövid bemutatásával. Utána a Lendvai 1. Számú Kétnelvű Általános Iskolát (1. Sz. KÁI, Lendva) mutatom be röviden, ahol a kérdőíves gyűjtést végeztem hetedikes és kilencedikes tanulók körében.
Az empirikus (kérdőíves) vizsgálat célja, hogy megállapítsam az iskolai élethez kapcsolódó államnyelvi eredetű kölcsönszók használati gyakoriságát a Lendvai 1. Sz. KÁI tanulói nyelvhasználatában, a lendavi általános iskolások egy csoportja nyelvhasználatának, szókincse egy szegmensének a bemutatása. Arra vagyok kíváncsi, milyen kölcsönszavakat használnak a mindennapi érintkezisükben a vizsgált korosztályok és nyelvi csoportok (m1, m2) . A vizsgálat – az egyes mondatok bemutatásán kívül – eredményezni fog két „szólistát”, amelyek megmutatják, melyik kölcsönszavak a leggykoribbak a kapott korpuszban, illetve melyik kölcsönszó él legtöbb változatban.
Az anyagot kérdőíves módszerrel gyűjtöttem. A szlovén államnyelvi eredetű kölcsönszavak gyakoriságának kutatása eddig két kérdőívvel történt a Maribori Magyar Tanszéken. Az egyik az ún. általános kérdőív, amelyben 100 standard norma szerint íródott mondat szerepel, bennük egy vagy két határon túli szóval. A kérdőívvel nemcsak a határon túli kölcsönszavak gyakoriságát lehet mérni, hanem a beszélők attitűdtartalmai is megmutatkoznak. Az általános kérdőív 2007-ben készült Kolláth Anna és a szociolingvisztikai kurzus akkori hallgatói közös munkájaként (a vizsgálat eredményeinek bemutatását lásd KOLLÁTH 2012: 49–64). A témában eddig két szakdolgozat is készült a Tanszéken (CAR 2012, KLUJBER VARGA 2012). A másik pedig – amelyet én is használtam a dolgozatom empirikus anyagának összegyűjtésében – a diáknyelvi kérdőív. Benne a legtöbb mondat Furjan Žuža (a Tanszék volt hallgatója, magyar–német szakos tanári diplomával egy ideig részt vett a kétnyelvű általános iskolai oktatásban) passzív megfigyeléseinek eredményei. Ez egyrészt tematikájában, másrészt terjedelmében különbözik az általános kérdőívtől (KOLLÁTH 2007a). Eddig szemináriumi dolgozatok és záró szemináriumi dolgozatok keletkeztek a témában a Tanszéken. Magiszteri dolgozatomban célom az általános iskolás diákok nyelvhasználata egy szeletének bemutatása. A gyűjtött adatokat az elemzés során táblázatokban és diagramokban is rögzítem.
Mivel a magyar nyelv jövője a Muravidéken nagyon sok tényezőtől függ, a gyűjtött anyag elemzése után (az Összegzés, tanulságok fejezetben) – a megfelelő szakirodalom segítségével − összegzem, mit kell/lehet tenni a magyar nyelv, a magyar kultúra és a kétnyelvű oktatás megmaradásáért. |
|---|