| | SLO | ENG | Cookies and privacy

Bigger font | Smaller font

Show document Help

Title:Pogostost uporabe iz državnega jezika izvirajočih izposojenk v krogu učencev lendavske dvojezične osnovne šole
Authors:ID Kepe, Kristina (Author)
ID Kollath, Anna (Mentor) More about this mentor... New window
Files:.pdf MAG_Kepe_Kristina_2016.pdf (9,22 MB)
MD5: 5B6A072F0FEB6E0068687DB059CF183C
 
Language:Slovenian
Work type:Master's thesis/paper
Typology:2.09 - Master's Thesis
Organization:FF - Faculty of Arts
Abstract:Tema magistrske naloge je pogostost uporabe slovenskih izposojenk v besedišču osnovnošolcev Dvojezične osnovne šole 1 Lendava (DOŠ 1 Lendava). Razlogi za izbor teme so v prvi vrsti osebni, saj je Lendava moj rojstni kraj, pomursko narečje pa moj prvi jezik, zato so slovenske izposojenke nepogrešljiv del mojega besedišča. V magistrski nalogi je, po pregledu strokovne literature s tega področja, predstavljen status in položaj pomurskega madžarskega jezika ter položaj madžarske manjšine. Predstavljeni so tudi prevladujoči jezikovni trendi in ena izmed najbolj izstopajočih značilnosti prebivalcev Pomurja, to je dvojezičnost. Po predstavitvi statusa in položaja madžarskega jezika v Pomurju, smo prešli na analizo in predstavitev rezultatov raziskave. Na začetku empiričnega dela je na kratko predstavljen jezik mladih, nato pa še dvojezično šolstvo in pouk. Pred predstavitvijo rezultatov je na kratko predstavljena tudi DOŠ 1 Lendava, kjer je potekala raziskava. Osrednji del magistrske naloge predstavlja empirični del. Cilj empiričnega dela je, da ugotovimo pogostost uporabe slovenskih izposojenk v besedišču osnovnošolcev DOŠ 1 Lendava. S pomočjo vprašalnika, ki vsebuje 26 povedi (z eno ali več slovenskimi izposojenkami), smo ugotavljali stopnjo integriranosti slovenskih izposojenk v madžarskem jeziku z vidika starostne skupine in jezikovne ravni (madžarščina kot materinščina in madžarščina kot drugi jezik). Podatke, ki smo jih pridobili s pomočjo anketnega vprašalnika, smo predstavili v tabelah in diagramih, ki smo jih tudi podrobno interpretirali. Ker pa je prihodnost pomurskega madžarskega jezika odvisna od več dejavnikov, smo v zaključnem poglavju »Összegzés, tanulságok« s pregledom strokovne literature iz tega področja opredelili kaj je potrebno oz. kaj lahko naredimo, da se pomurski madžarski jezik in kultura ohranita.
Keywords:Pomurje, Dvojezična osnovna šola 1 Lendava, pomurski madžarski jezik, dvojezičnost, kontaktnost, narečnost, dvojezični pouk, anketa, izposojenke
Place of publishing:Maribor
Publisher:[K. Kepe]
Year of publishing:2016
PID:20.500.12556/DKUM-60103 New window
UDC:811.511.141'373.45:811.163.6'373.45(043.2)
COBISS.SI-ID:22454536 New window
NUK URN:URN:SI:UM:DK:QOFPMHE4
Publication date in DKUM:23.08.2016
Views:1894
Downloads:138
Metadata:XML DC-XML DC-RDF
Categories:FF
:
Copy citation
  
Average score:(0 votes)
Your score:Voting is allowed only for logged in users.
Share:Bookmark and Share



Hover the mouse pointer over a document title to show the abstract or click on the title to get all document metadata.

Secondary language

Language:Hungarian
Title:Az államnyelvi eredetű kölcsönszók használatának gyakorisága a lendvai kétnyelvű általános iskola tanulói körében
Abstract:A magiszteri dolgozatom témája az államnyelvi eredetű kölcsönszók használatának gyakorisága az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola tanulói körében. A témaválasztásnak elsősorban személyes indokai voltak, hiszen Lendva a szülőhelyem, a muravidéki nyelvjárás az elsődlegesen elsajátított nyelvem, a szlovén eredetű kölcsönszók – a nyelvi kontaktus természetes megnyilvánulásai – az én magyar nyelvhasználatomnak is legitim elemei. Az elméleti rész célja elsősorban az, hogy szakirodalom alapján bemutassam a muravidéki magyar nyelvi helyzetet, a kisebbségi nyelv státuszát, jogvédelmét, az uralkodó nylevhasználati trendeket, majd pedig a kisebbségi magyar nyelv egyik legfontosabb jellemzőjéről, a kétnyelvűségi nyelvi helyzetről szólok. A magyar nyelv helyzetének és státuszának bemutatása után a saját vizsgálataimra és azok eredményeinek prezentálására térek rá. Az empirikus részt a diáknyelv rövid prezentálásával kezdem a rendelkezésemre álló szakirodalmak alapján, hiszen ez a nyelvváltozat jellemzi az adatközlőimet. Mivel az adatközlőim kétnyelvű oktatásban vesznek részt, folytatom a kétnyelvű oktatás rövid bemutatásával. Utána a Lendvai 1. Számú Kétnelvű Általános Iskolát (1. Sz. KÁI, Lendva) mutatom be röviden, ahol a kérdőíves gyűjtést végeztem hetedikes és kilencedikes tanulók körében. Az empirikus (kérdőíves) vizsgálat célja, hogy megállapítsam az iskolai élethez kapcsolódó államnyelvi eredetű kölcsönszók használati gyakoriságát a Lendvai 1. Sz. KÁI tanulói nyelvhasználatában, a lendavi általános iskolások egy csoportja nyelvhasználatának, szókincse egy szegmensének a bemutatása. Arra vagyok kíváncsi, milyen kölcsönszavakat használnak a mindennapi érintkezisükben a vizsgált korosztályok és nyelvi csoportok (m1, m2) . A vizsgálat – az egyes mondatok bemutatásán kívül – eredményezni fog két „szólistát”, amelyek megmutatják, melyik kölcsönszavak a leggykoribbak a kapott korpuszban, illetve melyik kölcsönszó él legtöbb változatban. Az anyagot kérdőíves módszerrel gyűjtöttem. A szlovén államnyelvi eredetű kölcsönszavak gyakoriságának kutatása eddig két kérdőívvel történt a Maribori Magyar Tanszéken. Az egyik az ún. általános kérdőív, amelyben 100 standard norma szerint íródott mondat szerepel, bennük egy vagy két határon túli szóval. A kérdőívvel nemcsak a határon túli kölcsönszavak gyakoriságát lehet mérni, hanem a beszélők attitűdtartalmai is megmutatkoznak. Az általános kérdőív 2007-ben készült Kolláth Anna és a szociolingvisztikai kurzus akkori hallgatói közös munkájaként (a vizsgálat eredményeinek bemutatását lásd KOLLÁTH 2012: 49–64). A témában eddig két szakdolgozat is készült a Tanszéken (CAR 2012, KLUJBER VARGA 2012). A másik pedig – amelyet én is használtam a dolgozatom empirikus anyagának összegyűjtésében – a diáknyelvi kérdőív. Benne a legtöbb mondat Furjan Žuža (a Tanszék volt hallgatója, magyar–német szakos tanári diplomával egy ideig részt vett a kétnyelvű általános iskolai oktatásban) passzív megfigyeléseinek eredményei. Ez egyrészt tematikájában, másrészt terjedelmében különbözik az általános kérdőívtől (KOLLÁTH 2007a). Eddig szemináriumi dolgozatok és záró szemináriumi dolgozatok keletkeztek a témában a Tanszéken. Magiszteri dolgozatomban célom az általános iskolás diákok nyelvhasználata egy szeletének bemutatása. A gyűjtött adatokat az elemzés során táblázatokban és diagramokban is rögzítem. Mivel a magyar nyelv jövője a Muravidéken nagyon sok tényezőtől függ, a gyűjtött anyag elemzése után (az Összegzés, tanulságok fejezetben) – a megfelelő szakirodalom segítségével − összegzem, mit kell/lehet tenni a magyar nyelv, a magyar kultúra és a kétnyelvű oktatás megmaradásáért.
Keywords:Muravidék, az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola, muravidéki magyar nyelv, kétnyelvűség, kontaktusosság, nyelvjárásiasság, kétnyelvű oktatás, kérdőív, kölcsönszavak


Comments

Leave comment

You must log in to leave a comment.

Comments (0)
0 - 0 / 0
 
There are no comments!

Back
Logos of partners University of Maribor University of Ljubljana University of Primorska University of Nova Gorica