| | SLO | ENG | Cookies and privacy

Bigger font | Smaller font

Show document Help

Title:ŽIVLJENJE NAREČNIH IZRAZOV NA GORIČKEM (NEKAJ NAUKOV RAZISKAVE BESEDIŠČA)
Authors:ID Toplak, Rudolf (Author)
ID Kollath, Anna (Mentor) More about this mentor... New window
Files:.pdf UN_Toplak_Rudolf_2016.pdf (6,79 MB)
MD5: 1AE5C25F18D717D88246FEACD3E272E5
 
Language:Slovenian
Work type:Undergraduate thesis
Typology:2.11 - Undergraduate Thesis
Organization:FF - Faculty of Arts
Abstract:Diplomsko delo se loteva raziskave narečne rabe jezika madžarske manjšine v Prekmurju, točneje na Goričkem. Znano dejstvo je, da narečna oblika madžarskega jezika v zamejskih regijah madžarskega jezikovnega področja od standardne, državne oblike jezika temeljito odstopa v dveh pogledih. Zamejski dialekti so močneje dialektološko obarvani in vsebujejo tudi izrazito arhaične jezikovne elemente. Drugo odstopanje pa je vidno v stičnosti jezika, torej da neposredno vsebuje vplive državnega jezika (predvsem v besedišču). Raziskovanje rabe jezika je na dvojezičnem področju vedno zelo kompleksno, pa vendar zanimivo in vznemirljivo delo. V diplomskem delu bom (v teoretičnem delu) na kratko predstavil strokovno literaturo, ki preučuje narečj prekmurskih Madžarov (nekatere raziskovalce poznam tudi osebno, saj so bili moji profesorji). S področja dialektološkega raziskovanja narečja Madžarov na Goričkem imamo na razpolago relativno malo podatkov in analiz (izpostavil bi delo raziskovalcev O. Penavin in J. Végha). Na odločitev, da bom v svojem diplomskem delu s pomočjo anketiranja (1 naselij, 60 anketirancev) in analizo dobljenih podatkov pripomogel k znanstveni deskripciji madžarskega narečnega stičnega jezika na Goričkem (empirični del naloge) je vplivalo prav to dejstvo. Anketni vprašalnik bo vseboval 60 vprašanj. V dobljenem korpusu bom ugotovil tip narečnih izrazov, razmerje med narečnimi izrazi in standardnimi pogovornimi izrazi. Preučil bom, kateri so najbolj živi izrazi v prostoru in kateri izrazi tonejo v pozabo. Analiziral bom tudi „efektivnost“ poznavanja narečnih izrazov anketirancev. S pomočjo starosti, kot neodvisne spremenljivke (po starostnih obdobjih), bom primerjal poznavanje narečnih izrazov pripadnikov različnih starostnih obdobij. V sklepnem delu diplomskega dela bom na podlagi dobljenih podatkov odgovoril na vprašanja, postavljena v hipotezah. Oblikoval bom spoznanja, ki jih bodo dali rezultati in interpretacija analiz. Obstoj madžarskega jezika je odvisen od njegove uporabe in od tega, ali bodo notranje jezikovne različice v vsakokratni govorni situaciji primerno živele druga ob drugi.
Keywords:Goričko, besedišče, narečni izrazi, izposojenke, raba jezika, vprašalnik, anketiranci, pomurski madžarski jezik
Place of publishing:Maribor
Publisher:[T. Rudolf]
Year of publishing:2016
PID:20.500.12556/DKUM-59734 New window
UDC:811.511.141ʼ27(497.4)(043.2)
COBISS.SI-ID:22480904 New window
NUK URN:URN:SI:UM:DK:MCAPVKBQ
Publication date in DKUM:31.08.2016
Views:1617
Downloads:129
Metadata:XML DC-XML DC-RDF
Categories:FF
FNM
:
Copy citation
  
Average score:(0 votes)
Your score:Voting is allowed only for logged in users.
Share:Bookmark and Share



Hover the mouse pointer over a document title to show the abstract or click on the title to get all document metadata.

Secondary language

Language:Hungarian
Title:LIFE OF DIALECT EXPRESSIONS ON GORIČKO (A COLLECTION OF SOME VOCABULARY LESSONS)
Abstract:A szakdolgozat a szlovéniai Muravidéken, pontosabban a Goricskón élő magyarok nyelvjárási nyelvhasználatának vizsgálatára vállalkozik. Közismert tény, hogy a magyar nyelv külső régióinak nyelvhasználata alapvetően két dologban tér el a magyarországi (belső) nyelvváltozatoktól. Egyrészt erősebben nyelvjárásias, azaz fellelhető benne a Magyarországon ma már archaikusnak nevezhető jelenségek nagy része. Másrészt kontaktusos, tehát közvetlenül magán hordozza (elsősorban szókészletében) az államnyelvi hatást. A kétnyelvű nyelvhasználat tanulmányozása mindig nagyon összetett, de izgalmas és érdekes feladat. Dolgozatom elméleti részében először röviden bemutatom a Muravidék nyelvjárásával foglalkozó szakirodalmat (több kutatót személyesen is ismerek, néhányan a tanáraim voltak). Goricskóról viszonylag kevés adat és elemzés áll a rendelkezésünkre (kiemelendő Penavin Olga és Végh József munkássága). Talán ezért is döntöttem a témám mellett: 1 településen, 60 adatközlővel végzett kérdőíves szókészleti gyűjtéssel, a kapott adatok elemzésével szeretnék hozzájárulni a goricskói magyar kontaktusnyelvjárási változat tudományos leírásához; ez a dolgozat empirikus része. A kérdőívem 60 kérdést tartalmaz. A kapott korpuszban megállapítom a tájszók típusát, a nyelvjárási és a standard változatok arányát. Megvizsgálom, melyek a legelevenebben élő tájszók a térségben, s melyek azok, amelyek már visszaszorulóban vannak, illetve esetleg már a kihalás veszélye fenyegeti őket. Az adatközlők tájszóismeretének alapján igyekszem megállapítani és egymással összehasonlítani az egyes korosztályok „teljesítményét”. Az összegzésben megválaszolom a hipotézisekben felvetett kérdéseket a kapott adatok tükrében. Megfogalmazom azokat a tanulságokat, amelyekre az adataim, elemzéseim és értelmezéseim adnak lehetőséget. A magyar nyelv megmaradása annak használatától függ, attól, hogy a különböző belső nyelvváltozatok a mindenkori beszédhelyzetnek megfelelően éljenek egymás mellett.
Keywords:Goricskó, szókészlet, tájszavak, kölcsönszavak, nyelvhasználat, kérdőív, adatközlők, muravidéki magyar nyelv


Comments

Leave comment

You must log in to leave a comment.

Comments (0)
0 - 0 / 0
 
There are no comments!

Back
Logos of partners University of Maribor University of Ljubljana University of Primorska University of Nova Gorica